Bérleti szerződés minta
Ingatlanok hasznosítására
 |
||||
|
Az ingatlanok bérbeadása
az egyik legelterjedtebb
passzív jövedelem forrás. A bérbeadás a cégtulajdonosok legkedvezőbben adózó legális jövedelme. Indoklás... Az ingatlanok bérbeadását bérleti szerződés megkötésével kell dokumentálni. A bérleti szerződés minta ára: 2450 Ft +Áfa = 2940 Ft (2009. július 1-től: 2 450 + Áfa = 3 063 Ft)
Egyszerüen, gyorsan testre szabható. Tartalma...
A rendelési adatok beküldése és az ellenérték átutalása után
e-mailben küldjük
meg.Sürgős esetekben veddfel velünk e-mailben a kapcsolatot és még aznap a bírtokába juthatsz. Számlánk postai úton fog érkezni a jóváírást követő napokban. Rendelési információk... Kitöltés előtt olvasd el a figyelmeztetést itt... A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező Ezen az űrlapon csak a Bérleti szerződés minta rendelhető meg! Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a Cégiránytű főoldalát... Figyelmeztetés!A fenti űrlapon lekért, megrendelt információs termék az Inter Rezidencia Tanácsadó Kft. szellemi tulajdona. Bármilyen formában történő felhasználása a szellemi tulajdon birtokosának engedélyéhez kötött. A lekérő űrlap kitöltése és az előírt díj megfizetése (fizetős termék esetében) feljogosítja az űrlapon megjelölt "Jogosult felhasználó"-t, hogy e szellemi tulajdonunkat saját viszonyainak figyelembevételével testre szabja és saját felelősségére használja. Az űrlap kitöltésével és a termék lekérésével előzetesen hozzájárulsz adataid cégünk számítógépein történő tárolásához és a havi egy alkalommal megjelenő Cégiránytű levelünk fogadásához.. Természetesen a levél tartalmazni fogja a leiratkozás lehetőségét és ez bármikor, minden kötelezettség nélkül megtehető.
Miért érdemes a cégtulajdonosnak bérbeadnia ingatlanát saját vállalkozásának? A 2008. évben hatályos adózási jogszabályok alapján az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó jövedelem egyik választható módja a külön adózó jövedelem. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról: 74. § (1) Ebben az esetben az adó mértéke 25%. Fontos, hogy éves szinten az egy millió forintot mehaladó bérleti díj esetében további 14% EHO teherrel is számolni kell a teljes jövedelem után egészen a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig. (Lásd a törvényt az alábbiakban) A legnagyobb adózási teherrel (25%+14%) számolva, megállapítható, hogy ez a jövedelem még az osztaléknál is lényegesen kedvezőbben adózik! Az osztalékot ugyanis a társasági adó megfizetését követően adóztatják, míg a bérleti díj a társaságnál költség, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Vissza az oldal elejére... Tudástár 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 4. Jövedelemszerzés helye: c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az ingatlan fekvése szerinti állam; 29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 73. Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem 74. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. (2) Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. (3) A magánszemély köteles a (2) bekezdés szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik. (4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta, valamint a falusi vendégfogadás esetében, ha az e tevékenységéből származó bevételre a törvény adómentességi szabálya érvényesíthető. A falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére alkalmazható az (1) bekezdés rendelkezése. (5) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. (6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 800 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt [ide nem értve a (4) bekezdésben említett eseteket] az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. (7) Más ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az (1) bekezdés rendelkezése helyett választhat, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket (ideértve az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályokat is) alkalmazza. Ha a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély választásáról a kifizetést megelőzően nyilatkozik, a kifizető e § rendelkezései helyett az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat alkalmazza. Ilyen nyilatkozat hiányában a kifizető által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által e § szerint megfizetett adó adóelőlegnek minősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti. (8) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan bérbeadásából, haszonbérbeadásából származó jövedelem - a (7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. Fontos még: 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. § (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Vissza a megrendelési űrlaphoz... 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről: 137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására. (2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. (3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. (4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. 138. § (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. (3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Vissza a megrendelési űrlaphoz... |
|||
